Üdvözöllek Kedves Olvasó! A nevem Nagy Viktória, szenvedélyem a bútorfestés és sok más egyéb csináld magad dolog, amikkel az otthonunkat, szebbé, személyesebbé tehetjük. Eredeti szakmám szerint nem sok közöm van az alkotás világához, de már gyermekkorom óta sok kézműves és művészi jellegű hobbim volt, mindig is szerettem az egyedi dolgokat. A bútorfestéssel néhány éve ismerkedtem meg, és azóta semmit nem csitult a rajongásom. Nagyon sok - főként külföldi - oldalt böngészek új technikák és inspirációk után kutatva. És persze festek is, amikor csak időm engedi. A blogon az eddig megszerzett tapasztalatot és tudást szeretném, megosztani Veletek, illetve persze várom a Ti ötleteiteket, munkáitokat is. A közös tudásmegosztás segítségével remélem, hogy minden arra vágyó Alkotónak sikerül létrehoznia a vágyott bútorát. Ha érdekelnek a fentiek, tarts velem! Kellemes időtöltést és örömteli alkotást kívánok! Viki
Ebben a bejegyzésben a lenti komód elkészítését mutatom be Nektek:
Eszközök:
Remélem tetszett a bejegyzés és kedvet kaptál Te is a festéshez! Ha igen, akkor ide kattintva elolvashatod a bútorfestés alapjairól szóló cikkeket is.
Örömteli alkotást kívánok!
Viki
Eszközök:
- Csiszológép és/vagy csiszolószivacs (60/180/240)
- Mestertapasz
- Pentart dekor soft paint alapozó
- Pentart lazúr gél - dió
- Vintage paint - natural white
- Tejfesték - levendula és krémfehér
- Pentart dekor soft paint - vintage lila
- Pentart befejező wax - átlátszó
Innen indultam:
A bútor nem volt jó állapotú, sok karcolás volt a felületén és a lakk is pergett jó néhány helyen.
Így a teljes bútort csiszoltam, ahol lehetett géppel, a szűk részeken csiszolószivaccsal (én a szivacsot jobban szeretem, mint a papírt, jobban kézre esik).
Elég sok ideig tartott, így volt lehetőségem alaposan átgondolni, milyenre is fessem. A bútor maga a szép íves vonalaival szerintem elég nőies darab, emiatt végül úgy döntöttem,hogy a színét is ehhez igazítom.
A meglévő lyukakat és sérüléseket fatapasszal javítottam.
Csiszolás után a bútort (a tetejét nem) alapoztam.
Amíg száradt a tetejét dió lazúrral kentem át.
A dió lazúrral a bútor éleit és széleit is átkentem, mert a bútor eredeti színe kicsit világos volt, koptatás után sötétebb fa színt szerettem volna.
Ezután, ahol a csiszolás után a fehér festéket szerettem volna viszontlátni, ott a natural white színnel átkentem a bútort.
Száradást követően a levendula színnel átkentem a teljes bútort két rétegben. (A tejfesték keverését ebben a posztban ismertettem.)
Ezt követően elkészítettem a krémfehér festéket is, majd elkezdtem felvinni a festéket az oldalsó részen középre. Középen többet és kifelé haladva összemostam a levendula színnel.
Az oldalsó rész széleire egy kevés vintage lila festéket vittem fel és szintén összemostam a levendula színnel.
 |
| Az összemosás talán ezen a képen látszik a leginkább |
Így jártam el a fiókokkal ás az oldalt lévő íves részeken is. Mindenhol középre vittem fel a világosabb festéket és szélre a sötétebbet. Így tulajdonképpen árnyékoltam és kiemeltem a bútor egyes részeit. Hasonló ez, mint a kontúrozás a sminkelésben :). Összességében erősebb térbeli hatást eredményez.
Száradás után csiszoltam az éleket, azokat a részeket, ahol természetes módon is könnyebben kopik a festék (élek, szélek). Ekkor már csak 240-es csiszolószivacsot használtam.
Végül a teljes bútort átkentem átlátszó waxxal.
A tejfesték jellemzője, hogy a felszíne itt-ott megrepedezik. Nem pattogzik le a festék, csak repedések jelennek meg. Ezt a wax szépen is ki is emelte. Mivel amúgy is az öreg, kopott hatást volt a cél, ez nagyon szépen passzolt hozzá.
 |
| A repedések talán itt látszanak a legjobban. |
Örömteli alkotást kívánok!
Viki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése