Üdvözöllek Kedves Olvasó! A nevem Nagy Viktória, szenvedélyem a bútorfestés és sok más egyéb csináld magad dolog, amikkel az otthonunkat, szebbé, személyesebbé tehetjük. Eredeti szakmám szerint nem sok közöm van az alkotás világához, de már gyermekkorom óta sok kézműves és művészi jellegű hobbim volt, mindig is szerettem az egyedi dolgokat. A bútorfestéssel néhány éve ismerkedtem meg, és azóta semmit nem csitult a rajongásom. Nagyon sok - főként külföldi - oldalt böngészek új technikák és inspirációk után kutatva. És persze festek is, amikor csak időm engedi. A blogon az eddig megszerzett tapasztalatot és tudást szeretném, megosztani Veletek, illetve persze várom a Ti ötleteiteket, munkáitokat is. A közös tudásmegosztás segítségével remélem, hogy minden arra vágyó Alkotónak sikerül létrehoznia a vágyott bútorát. Ha érdekelnek a fentiek, tarts velem! Kellemes időtöltést és örömteli alkotást kívánok! Viki
Eljutottunk a sorozat legizgalmasabb és végre igazán látványos részéhez a festéshez.
A festéssel kapcsolatban nagyon sok dolgot kell megismernünk, az egyes technikákról külön poszt fog készülni. Ebben a bejegyzésben a legegyszerűbb festési eljárásról - az egyszínűre festésről - lesz szó.
Mielőtt nekikezdenénk fontos, hogy a környezetünket is alkalmassá tegyük a munkára.
A festéssel kapcsolatban nagyon sok dolgot kell megismernünk, az egyes technikákról külön poszt fog készülni. Ebben a bejegyzésben a legegyszerűbb festési eljárásról - az egyszínűre festésről - lesz szó.
Mielőtt nekikezdenénk fontos, hogy a környezetünket is alkalmassá tegyük a munkára.
- Szerencsés esetben van egy kis fűtött műhelyünk, ahol festhetünk és nem kell különösebben vigyáznunk a körülöttünk lévő dolgokra.
- Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor viszont vagy kint vagy a lakásban kell munkálkodni.
- Odakint egyszerűbb a helyzet, de arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a vizes alapú festékekkel 15°C alatt ne dolgozzunk. Nekünk sem kényelmes elgémberedett újakkal festeni és a festék sem szereti a hűvös levegőt.
- Bent a házban alaposan takarjunk le mindent, nehogy a padlót vagy esetleg más bútort is összekenjünk.
- A bútort érdemes feltenni valamire, úgy, hogy a lábakhoz is könnyen hozzáférjünk, a legjobb, ha valamilyen kerekes tartóra tesszük (én gurulós virágtartóra szoktam).
- A festés során, ha van rá lehetőség, akkor forgassuk a bútort és a festendő felület legyen mindig vízszintesen, így biztosan nem folyik meg a festék és festeni is könnyebb. Kisebb bútorok esetén ez általában könnyen megvalósítható, nagyobb szekrények esetén marad a függőleges munka.
- A munka elkezdése előtt készítsünk a kezünk ügyébe mindent, amire szükségünk lehet: festékek, ecsetek, valamilyen eszköz (pl. csavarhúzó) a festékes tégelyek nyitásához, papírtörlő vagy nedves ruha, ha mégis lecseppenne a festék, tiszta víz esetleg gumikesztyű.
Ha mindez megvan akkor kezdhetjük is.
Sima egyszínű festés esetén nincs a dologban semmi ördöngösség, mártsuk az ecsetet végét (csak a végét!) a festékbe és kezdjük el felhordani a felületre. Figyeljünk arra, hogy egyszerre ne vigyünk fel túl sok festéket, inkább kisebb lépésekben haladjunk.
- Az első réteg nagyon ritkán fed tökéletesen, ne keseredjünk el, ha ilyenkor még látszanak az ecsetnyomok és nem szép a felület. Várjuk ki az előírt száradási időt és jöhet a következő réteg, ez már sokkal szebb lesz. A második réteg fedése legtöbbször már megfelelő, azonban a nagyon világos színek esetén (főképp ha a kiindulószín nagyon sötét) előfordulhat, hogy szükséges egy harmadik extrém esetben egy negyedik réteg is. A rétegek között mindig várjuk ki a gyártó által meghatározott száradási időt, ellenkező esetben az ecset visszaszedheti az előző festékréteget. Ha valakit nagyon zavarnak az apróbb ecsetnyomok is, akkor a rétegek között nagyon finom (400 és fölötte) csiszolópapírral megcsiszolhatja a felületet, de szerintem erre nem igazán van szükség. A legvégén a wax szépen egybesimítja majd a festéket.
- Gyakran felmerül a kérdés, hogy a bútor belsejét is fessük e? Nos, vannak érvek ellene és mellette is, ki-ki döntsön belátása szerint.
- Mellette:
- sokkal minőségibb lesz az összhatás,
- ha esetleg eladásra szánjuk a bútort, akkor sokkal meggyőzőbb lehet a vevő számára az ilyen szintű igényesség,
- ha a bútor belseje nincs jó állapotban ezzel sokat javíthatunk rajta.
- Ellene:
- sokkal több festék szükséges hozzá,
- sokkal hosszabb ideig tart az elkészítés.
- ha a bútor belső állapota hibátlan, akkor nem biztos, hogy érdemes elfedni.
- Ha valaki úgy dönt, hogy mégis befesti a bútor belsejét is, akkor érdemes egy a külső színhez passzoló sötét színt választani belülre, mert ebből kevesebb réteg is elég lesz. (Egy eredetileg nagyon sötét bútor fehérre festésekor a belső részekre tényleg nagyon sok festék menne el, ez már nem biztos, hogy megérné, ilyenkor belülre válasszunk egy olyan színt, ami nem sokkal tér el az eredetitől.) Azt szokták mondani, hogy ha belül is festeni akarjuk a bútort, akkor érdemes itt kezdeni, hogy később nehogy összekenjük a külsejét. Ez teljesen logikus, ennek ellenére én nagyon ritkán tartom be :) Én általában egyszerre csinálom a belső és külső részeket, közben vigyázok a már kész részekre, szükség esetén maszkolok.
A felületzárási technikákról a következő posztban lesz szó, tartsatok velem akkor is!
Illetve új rovat is indul Bútorfestési technikák címen, ahol a különböző festési technikákkal fogunk részletesen megismerkedni.
Remélem tetszett a bejegyzés és kedvet kaptál a festéshez. Ha igen, akkor a lenti linkeken elolvashatod a rovat korábbi cikkeit is:
Örömteli alkotást kívánok!
Viki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése